kedd, március 27, 2007
szerda, március 21, 2007
Egy doboz cigi, sok-sok idő egy dohányzóban...
Magány: őrült egy fogalom. Nem is szeretem. Túl sokszor volt már velem, túlzottan tököm tele vele. Ha jelen van akkor nem kedvelem az életet. Miért ? Jött a belső kérdés. A válasz egyszerű… Túl sokat kerestem mást, ami nem emberi jó ezen a sárgömbön, de nem jött be. Igen, nem jött be. Szeretem az életet nem erről van szó… Csak… Rossz, amikor az ember végre talál valamit, ami az értelme itt létének és az elveszik… Onnantól jöhet bármilyen életszeretet, ha nem az az értelme a létednek, akkor mindegy. Élet itt van neked egy üzenet: Nyertél! De! Egy Kalpa múlva én nyerek. Hátha addigra megtalálom a materiális értelmet. Viszlát! Kiszáltam…
kedd, március 20, 2007
hétfő, március 19, 2007
Mai hangulatom...
Esik meg minden. Szóval ilyen a hangulatom:
http://www.youtube.com/watch?v=ivtKcM1DGeY
vasárnap, március 18, 2007
szombat, március 17, 2007
Tea...
Eljött megint. Pihenni és a keleti dharmát átélni. „Egy tea mennyi mindent nyújthat egy népből. Ez az egyetlen termék, ami leplezetlenül mutatja meg a hangulatát egy társadalomnak, amely neveli. Például egy a Dél-Amerika pampáin kedvelt italnak, a matének, megvan a hangulata. Markáns és nyugtató egyben. Nem csoda, hogy sokan isszák is. A keleti tea ennek az ellentéte. Egy igazi Darjeeling sejtelmes és mindig képes valami újat adni. Sose ugyanazt. Ma ezt választom, az állandó újdonságot.” - gondolta. Le is adta rendelését. Fájó szívvel ült tovább… Nincsen itt az, aki miatt lejött. Nem baj, most élvezni fogja a teát és várja a négy órát, mert akkor még történhet csoda. Körülnézett. Most döbbent rá, mennyire kihúzta magát a világból megint. Körülötte mindenki sürgött-forgott, de Ő mint egy öregúr ült és nézett a semmibe.
Fájóan tépett szívébe a múlt, mert ma megint minden eszébe jutott. Az, hogy volt Ő boldog és ezerszínű. Nem úgy, mint most. Szürke és egykedvű. Vissza szeretne térni, egy olyan pontra, amikor még minden biztos volt… Amikor nem kellett küzdenie a reggellel. Most már kezd belefáradni az állandó harcba. Nem kell neki más, úgyse lesz szebb. Nem kell neki új, hisz a régi is mindennap újat adott neki, még akkor is, amikor szívtét tépte ki. Eközben tejet öntött a teába és nézte, hogyan árad szét benne, mint filmekben a méreg a vízben. Új mezőkre lépett. Látta, így fertőzte meg szívét az az érzelem, ami máig nem engedi. Képek jelentek meg előtte. Az első személyes találkozás, akkor még külön, majd váltás és az első csók csattant újra ajkán. Nem látott mást a képeken kívül, de érezte újra mosolyra ugrott a szája. Régen mosolygott, így legalábbis. Ez a szívéből jött, annak is a leges legmélyéről. Nem volt felszínes, se nem félszeg. Egyszerű színtiszta érzelem volt, semmi más.
Sajnos nem is tartott sokáig. Mert jött kapásból a rossz is.
A lelki felszállópályán a gép hirtelen kettétört. Nem maradt túlélő, egy kis gyermeken kívül, aki keservesen sírt és ringatózott. Majd ordítva kérdezte a világtól: „Miért ?!?” és zokogva, tombolva a roncsok között kutatni kezdett. Ő nézte ezt a fiút hosszan. Szorított neki, hogy meglelje azt, amit ily keservesen keres. Hirtelen egy villanás és már nem a gyermek állt a roncsok felett. Két kezével maga túrta félre a nehéz vasdarabokat. Közben zokogva ezt rebegte: „Kedves…Hol vagy? Felelj?”. Rövid pakolás után meg is lelte. Ott feküdt az ülésben, angyali álmát aludva. Kiemelte onnan, keservesen magához szorította és sírt.
Ekkor rándult vissza a földi világba. Látta, hogy ebben a létben is potyognak a szeméből a cseppek, le a kezére. Rájött, hogy igazán nem tudja miért ül ezen a helyen. Azt is konstatálta, hogy most nem esik jól neki ez a fajta tea, jelen állapotában. Most inkább matét kéne innia. Az ad lendületet. Pedig azt hitte neki most ki kell kapcsolnia…
péntek, március 16, 2007
Szárnya törött éjszaka... (Sokadik, de csak most írok róla...)
Vergődtem, mint egy kismadár. Nem tudtam mi az oka, de akárhányszor pihenni akart a szervezet, az elme mozogni kezdett. Újra halottam, a kis robbanásokat a hátam mögött. Hogy nyugtassam magam azt próbáltam átélni, hogy Kathmanduban vagyok. Egy kis remeteház rejtekén. Ott a kövek kezdtek el zúgni felém... Egy idő után feladtam a harcot és ideültem írni. Lett belőle egy novella és ez a bejegyzés. Na, megyek olvasok... K. V.-nek egészen hasonló a világképe.
"Hehe."
szerda, március 14, 2007
Elkezdődött a hosszú hétvége...
... legalábbis sokaknak. Nekem ez a négy nap forrásokkal, kínaival és teákkal fog telni, illetve talán dvdzéssel, de azt még hozza a sors.
Ma elgondolkoztam sok mindnen, majd este talán kifejtem....
hétfő, március 12, 2007
Könyvek, rohanás, elmélkedés...
A mai nap rohanós lett és még lesz. Most kezdenek összecsapni felettem kicsit a hullámok. Ezek legalább jó hullámok, és csak szelíden folytogatnak... Fontos, hogy holnap referátumot kell tartanom és még mindig nem tartok seholse... Kezdek bekattani, azért... Miért mindenki engem szúr ki a referátumokhoz ?
Na ennyire volt idő, rohanok tovább...
vasárnap, március 11, 2007
Meló ma is, de volt tea is...
Igazán lényeges nem történt ma,de írok pár sort. Melóztam nyolctól háromig (jó picit előbb hagytuk abba). Utána a szokásos tea jött. Megint mate, de most a pörkölt, egy kicsit markánsabb íz, de nagyon finom. :-)
Plusz lefixáltam még egy diákot a tibeti oktatásomra... Nem tudom, nem lesz pofán pénzt kérni érte. Ez nem olyan portéka, mint mondjuk az angol vagy a német, hogy sok helyen kapható és lehet válogatni, ezért nem is tartom jónak, hogy árat szabjak neki... Ki kell találnom erre a problémára valamit. Na megyek, jön a családi vacsi...
szombat, március 10, 2007
Szombat(munkanap)
Egésznapos meló: megvolt
Röhögés barátokkal: megvolt
Mai csalódás: kicsi, de megvolt
Jó tea, jó helyen, új életépítés: megvolt és klafa
Ennyit mára...
péntek, március 09, 2007
Újabb rohanós napocska...
Mennyi új feladatot kaptunk megint(újabb változás az órák tematikájában)... Most már nem bánom egy kicsit se a leadott órát... Tegnap jó volt a koncert. Feldobta a mai napot. Viszont elrontja a mai estét... Nem fogok elmenni... Aludni fogok inkább. Holnap meló jó pénzért. :-)
csütörtök, március 08, 2007
Látásmódok
Van az élet, ezt így tudod.
De mi van, ha csak valaki hisz téged,
És Te nem is létezel.
Akkor nincsen világ ?
Akkor nincs élet se ?
Ez ép oly relatív, mint Te.
2007-03-07
Kezdjük előről az egészet....
Nézetet váltottam. Lehet a sok tea miatt vagy csak az érzelmi kiégés miatt, de újra kezdek mindent...